Vénusz légycsapója (Dionaea)

Talán a legismertebb, és rovarfogó technikáját tekintve a leglátványosabb húsevő növény. Egy-egy csapó körülbelül 4-5 rovart fog meg, és dolgoz fel mielott elöregszik. Miután az emésztés befejeződik a csapda szétnyílik, ilyenkor óvatosan egy csipesszel kilehet szedni a maradékot. ( A természetben a szél elvégzi ezt a feladatot. ) Vigyázzunk nehogy újra működésbe hozzuk a csapdát, mert feleslegesen nem szabad ingerelni a növényeket! Nagyon sok fényre van szüksége, gondoskodjunk arról, hogy minél több, lehetoleg közvetlen napfény érje a növényt, mert csak ekkor válik a csapda belseje szép pirossá. Árnyékoljuk a növényt ha nyáron a hőmérséklet meghaladja a 26 C-t és túl erőssé válik a napsütés. Nem meleg igényes, nyáron ha nagyon meleg van gondoskodjunk szellőzésről, télen 3-10 C-on tartsuk a növényt mert szüksége van a nyugalmi időszak betartására. Ilyenkor tehetjük az ablakhoz közel, esetleg a két ablaküveg közé, ha olyan típusú az ablak, de ekkor se feledkezzünk meg a szellőzésről és a locsolásról sem. Öntözése kifejezetten egyszerű, még a kezdő szoba kertészek is könnyen boldogulnak vele. Tavasztól őszig állítsuk a cserepet kb. 1-2 cm mélyen lágy vízbe, télen csak annyira öntözzük, hogy a talaj épphogy nyirkos legyen. Kizárólag mészmentes vizet használjunk! A legmegfelelőbb az esővíz, ha nincs kéznél, akkor desztillált vizet, vagy forralt vizet használjunk. A növényeket mindig alulról öntözzük, nehogy a levelekre vagy a csapókba kerüljön a víz. Állandó magas páratartalomra van szüksége, ha a cserép egy szélesebb tálcán vízben áll, a párásítás megoldott. Lakásban télen célszerű terráriumban tartani ha nagyon száraz a levegő, de ilyenkor is gondoskodjunk megfelelő szellőzésről! Tavasszal, a növekedési időszak megkezdése előtt ültessük át, kizárólag rostos mohatőzeget használjunk erre a célra. Ha be tudunk szerezni mészmentes homokot (magyarországon elég kevés helyen van) akkor 50-50% -ban rostos mohatőzeg és mosott homok keverékébe ültessük. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a homok megfelelő inkább ne kockáztassunk, mert tiszta tőzegben is tökéletesen fejlődnek a növények. Soha ne adjunk húsevő növénynek tápoldatot, mert gyökérkárosodást, levéltorzulást idéz elő, és valószínűleg a növény el is pusztul! Nem igazán károsítják a rovarok, inkább a növény károsítja õket :) Ha a fentieket betartjuk, nem lesz sok gond ezekkel a csodálatos növényekkel. Ha a növény elsatnyul, megnyúlik, akkor túl magas volt a hőmérséklet télen, levéltorzulás pedig akkor figyelhető meg, ha véletlenül tápoldatot kapott.                                                                    forrás:husevonoveny.hu   forrás:gazlap.hu Élőhelye: A Vénusz Légycsapója Észak- Amerikából származik, itt olyan nedves, mocsaras területeken él, ahol csak ritkán fordul elő fagy, hó. 50 éve még nagyon elterjedt volt, de manapság egyre szűkül az élettere a mezőgazdasági tevékenységek, erdők telepítése és a mocsarak lecsapolása miatt. A lakosság száma is egyre nő ezeken a területeken és a növény által elragadtatott emberek gyűjtő szenvedélye miatt már védettnek számít. A különböző élőhelyeken különböző változatai alakultak ki, de manapság már a növénynemesítők is rengeteg féle érdekes változatot hoztak létre. A csapda: A növény leveleinek végén helyezkednek el a csapdák, melyek édes nektár illatot árasztanak. Belül mindkét oldalon 3 érzékelő szőr található, amelyek érdekes módon csak a második érintésre aktiválják a csapdát, ezáltal is védve a fölösleges, mondjuk egy porszem által okozott téves ingertől. Túlságosan apró rovar sem tudja aktíválni a csapdát, mert a csapó csak egy bizonyos nagyságú inger fölött csukódik össze. A kis rovaroknak még így is lehetőségük van a csapda peremén elhelyezkedő "cilia" nevű fogak közül kimenekülni, mert a csapda először nem záródik teljesen össze, így védekezik a növény a "kis halak" ellen, az olyan préda ellen, amit nem érdemes megfogni, mert a belőlük nyerhető energia kevesebb az emésztéshez szükséges energiánál. Ha megfelelő nagyságú az áldozat, akkor próbál kijutni ismételten hozzáérve az érzékelőkhöz, és a csapda légmentesen bezárul, lassan emésztőnedvekkel telik meg, amíg az áldozat fel nem oldódik. Ezek után a csapda megint kinyílik és a szél lefújja a rovar vázát a csapóról. Hogyan tartsunk légycsapót: A növény tartásához mindenképpen párás környezetre van szükség. Florárium a legjobb megoldás, de egy állandó vízzel teli tálca körülötte is megteszi. Floráriumnak használhatunk egy régi akváriumot vagy terráriumot is. 100% tőzegmoha (Novobalt) teljesen megfelelő számára, bár van aki ezt 50% mészmentes homokkal keveri. Csak lágy vízzel szabad öntözni, desztillált víz (nem ioncserélt), felforralt és lehűtött csapvíz vagy esővíz is megfelel a célnak. Alulról öntözzük, szerencsére floráruimban ezt nagyon ritkán kell megtenni. Arra figyeljünk, hogy tápoldatot nem kaphat, mert tönkremegy. Szereti a minél naposabb helyet, csapói ettől belül szép pirossá válnak. Nem kell etetnünk, sokak szerint ha éhezik a növény akkor lesz a legszebb piros színű. Persze ha rovartáplálékot kap, akkor jobban növekszik. A növény kissé különböző leveleket hoz, tavasszal szélesebbeket, hogy jobban kihasználja a napfényt, nyáron elnyúltabbakat, ősszel viszont lassul a levelek növése, légycsapónk készül a téli nyugalmi időszakra, melynek betartása nekünk is ajánlatos. Ilyenkor a növényt tegyük 3-15 fok közötti hőmérsékletű helyre, mondjuk két ablaküveg közé (ha nálunk olyan ablak van). Enyhe fagyot még képes elviselni. Virágzás, szaporítás: A Vénusz Légycsapója magasra felnyúló virágokat hoz, nehogy a beporzó rovarok véletlenül saját csapdájába essenek. Azonban amint észrevesszük, hogy a növény virágot akar hozni, azt mielőbb vágjuk le, mert a virágzást még az ideális körülmények között tartott növény is nagyon megsínyli, nálunk viszont valószínűleg belepusztul. Egyébként virága nem olyan látványos, esetleg magjáért hagyhatjuk virágozni. Nagyon apró magokat hoz, melyeket vagy azonnal vessük el, vagy tegyük a hűtőbe. Magról általában 4-5 év alatt nő meg, és akár 2-3 évtizedig is élhet. Szaporítani inkább a tőben megjelenő oldalhajtásokról érdemes. Egy növény sohasem hoz hét levélnél többet, ha ilyet látunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy már új kis növénykénk vált le az anyanövényről. Megpróbálkozhatunk azzal, hogy egy levágott levelet szúrunk a talajba, ha szerencsénk van újabb kis légycsapó alakul ki belőle.